A paraszti konyha borsa

A XVIII. század étkezési kultúrájában döntő változást idézett elő az amerikai élelemnövények megjelenése. Azok ugyan nehezen honosodtak meg, lassan mégis beépültek a kor étkezési szokásaiba. A napraforgó első nyoma 1753-ban bukkant fel: egy kéziratos szakácskönyv nyújtott útmutatást ahhoz, hogyan kell belőle olajat készíteni. A burgonya Magyarországon az 1770-es években honosodott meg, s bár szakácskönyvi megjelenése ekkor még váratott magára, már egyre gyakrabban fogyasztották.

Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végiben, s ezüstös szakállán olykor megcsillant a láng.
Mi gyermekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsonyfa körül álltunk elfogódottan és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen elénekeltük a Mennyből az angyal összes verseit.

Karácsony jelképei

Vajon tudjuk-e mit jelentenek a szeretet ünnepén használt szimbólumaink?

A hónap növénye: mikulásvirág

Egy friss tanulmányból megtudhatjuk, mi európaiak mit találunk fontosnak karácsonykor.

Az ünnep nem is ünnep karácsonyfa vagy mikulásvirág nélkül.

Mit jelent a karácsony az európaiaknak? Hogyan ünnepeljük? Melyik a legfontosabb ünnepi jelkép? Az európai Poinsettia Szövetség egy három hónapos, egész Európát átfogó felméréséből kapunk választ a kérdésekre.*

Csillagok nélkül nem lenne ugyanaz: A karácsonyfák és a hangulatvilágítás után a csillagok és a csillag alakú mikulásvirág a legfontosabb karácsonyi szimbólumok.

Egy tálba kimérjük a lisztet, a vajat, a zsírt, a porcukrot, valamint a sót.

Török ízek és szokások

Az 1680-as években az akkori divat (akkori elnevezéssel: a nájmódi) a főzés és az étkezés dolgában is megjelent. A gyakori követjárások, a Bécs-csel való kapcsolattartás, a fejedelmi és főúri politikai látogatások az asztal körüli szokások változásait is felgyorsították. Kovács Sándor Iván irodalomtörténész szerint (akinek nevéhez régi magyar szakácskönyveink értékelése, szómagyarázata fűződik): „A XVI–XVII. század fordulóján már tisztán kirajzolódott: hol és milyen környezetben beszélhetünk a gasztronómiai kultúra virágzásáról az erdélyi fejedelmek és a magyarországi főurak udvaraiban.” Híressé vált egy XVII.