Mária Terézia kedvenc ételei - a fáma szerint - : kappan leves, roston sült hal, fahéjas-mézes sült alma, pölöskei muskotályos bor - ezt ehette, ihatta Mária Terézia és családja 1764. augusztusi váci látogatása idején.

A korábban megrendezett Váci Világi Vigalom idején az úgynevezett főúri barokk menüt, Mária Terézia kedvelt ételeit bárki végigehette.

Mária Terézia kedvelte a tokaji borokat, a csokoládét, az aszalt és friss gyümölcsöket, a mandulás, mézes, fűszeres süteményeket

A fentiekből kiindulva, és a barokk kor sajátosságait, korstílusát, szakácskönyveket, történelmi leírásokat, tanulmányokat, a XVIII.

Késsel-villával

Valószínűleg bécsi hatásra egyre több édességet ettek. Többféle torta és tortácska készült, s pudingok, bélesek, édes kásák és rizsételek szerepeltek a korszak szakácskönyveiben. Kedvelték a rétest, amelyet a mai módon készítettek el, ám a palacsintát töltelék nélkül fogyasztották. Volt már fagylalt, azaz „édes nyalat” is, főleg gyümölcsízesítéssel.
Mit ittak? Vizet nemigen, általában bort, mivel olcsó volt és jó minőségű. Ürmössel kezdték, s minden fogás után másféle bor következett.

A paraszti konyha borsa

A XVIII. század étkezési kultúrájában döntő változást idézett elő az amerikai élelemnövények megjelenése. Azok ugyan nehezen honosodtak meg, lassan mégis beépültek a kor étkezési szokásaiba. A napraforgó első nyoma 1753-ban bukkant fel: egy kéziratos szakácskönyv nyújtott útmutatást ahhoz, hogyan kell belőle olajat készíteni. A burgonya Magyarországon az 1770-es években honosodott meg, s bár szakácskönyvi megjelenése ekkor még váratott magára, már egyre gyakrabban fogyasztották.

Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végiben, s ezüstös szakállán olykor megcsillant a láng.
Mi gyermekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsonyfa körül álltunk elfogódottan és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen elénekeltük a Mennyből az angyal összes verseit.

Karácsony jelképei

Vajon tudjuk-e mit jelentenek a szeretet ünnepén használt szimbólumaink?

Török ízek és szokások

Az 1680-as években az akkori divat (akkori elnevezéssel: a nájmódi) a főzés és az étkezés dolgában is megjelent. A gyakori követjárások, a Bécs-csel való kapcsolattartás, a fejedelmi és főúri politikai látogatások az asztal körüli szokások változásait is felgyorsították. Kovács Sándor Iván irodalomtörténész szerint (akinek nevéhez régi magyar szakácskönyveink értékelése, szómagyarázata fűződik): „A XVI–XVII. század fordulóján már tisztán kirajzolódott: hol és milyen környezetben beszélhetünk a gasztronómiai kultúra virágzásáról az erdélyi fejedelmek és a magyarországi főurak udvaraiban.” Híressé vált egy XVII.

Assisi Szent Ferencnek, az állatok patrónusának, - aki értette az állatok nyelvét, és beszélt velük - emlékére ünneplik világszerte az állatok napját. Magyarországon ez alkalomból különféle családi programokat, vetélkedőket, nyílt napokat, és persze az elmaradhatatlan felvonulást rendezik az állatvédők, oktatási és állatokkal foglalkozó intézmények, civilek.

1228 október 4.-én avatták szentté Assisi Ferenc olasz katolikus rendalapítót és költőt.

Újra Przsevalszkij-vadlovak legelnek a Hortobágyon! A faj az 1960-as évekre az intenzív vadászat következményeként a természetből kipusztult, ám köszönhetően az állatkerti szaporítóprogramoknak, mára ismét vannak vadon élő háremek. A Hortobágyon 1997 óta él egy teljesen vad populáció, amelyet most a WWF webkamera rendszerének köszönhetően mindenki megcsodálhat. Aki még többet szeretne tenni a vadlovakért, jelképesen örökbe is fogadhat egyet, ezzel támogatva a WWF munkáját.

A szeretet himnusza
(1 Kor 13,1 – 14,1)
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zeng érc vagyok o vagy pengo cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gogösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.

Reviczky Gyula: Húsvét

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámast az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen…
Feltámadt az iste-ember
Győzedelmesen

Szívből kívánok szép, boldog ünnepet mindenkinek!

Egy film-képeslappal (kattints a szövegre, aztán klikk a bélyegre, a nagy hógolyóra, majd az egérrel rakd össze a hóembert, és klikkelj rá, a többi megy magától...), egy kis zenével és sok szeretettel.

Szilágyi Domokos: Karácsony

" A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.

Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség
Hisz arra született az ember
Hogy szeressen és szeressék.

Az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett Év Fája 2010 címet az a platán
fa nyerte el, melyet a Letenyéért Közéleti Egyesület jelölt a versenybe
Zala megyéből.

Az Európai Év Fája versenyhez csatlakozva az Ökotárs Alapítvány
Magyarországon először rendezte meg a vetélkedőt. A döntőbe 13 fát
választott az Ökotárs Alapítvány zsűrije, amelyekből a közönség
szavazással választotta ki a neki legjobban tetszőt.

A kezdeményezés számottevő érdeklődést keltett: a július 31-i határidőig
összesen 125 fát jelöltek az ország minden részéből magánszemélyek,
civil szervezetek és önkormányzatok.