Hagyomány: Magyar barokk konyha 2.

Szeretettel köszöntelek a Hagyomány közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 4 db
  • Videók - 27 db
  • Blogbejegyzések - 53 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

Hagyomány vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Hagyomány közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 4 db
  • Videók - 27 db
  • Blogbejegyzések - 53 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

Hagyomány vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Hagyomány közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 4 db
  • Videók - 27 db
  • Blogbejegyzések - 53 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

Hagyomány vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Hagyomány közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 4 db
  • Videók - 27 db
  • Blogbejegyzések - 53 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

Hagyomány vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Török ízek és szokások

Az 1680-as években az akkori divat (akkori elnevezéssel: a nájmódi) a főzés és az étkezés dolgában is megjelent. A gyakori követjárások, a Bécs-csel való kapcsolattartás, a fejedelmi és főúri politikai látogatások az asztal körüli szokások változásait is felgyorsították. Kovács Sándor Iván irodalomtörténész szerint (akinek nevéhez régi magyar szakácskönyveink értékelése, szómagyarázata fűződik): „A XVI–XVII. század fordulóján már tisztán kirajzolódott: hol és milyen környezetben beszélhetünk a gasztronómiai kultúra virágzásáról az erdélyi fejedelmek és a magyarországi főurak udvaraiban.” Híressé vált egy XVII. századi családi esemény terített asztala: gróf Bercsényi Miklós és Csáky Krisztina vépi lakodalmáé. A róla szóló verses históriát 1695-ben örökítette meg nemes Kőszeghy Pál, Bercsényi régi bizalmas főembe-re: „...Borjúhúst csigákkal elvegyített melyben, / Rákok, tyúkfiak is összvefőttek ebben; / Ha eszed, véled: jársz rozmaringos kertben, / Ugyan mintegy frissít jó ízi az kedvben /...” „A törökök másfél évszázados magyarországi jelenléte kevés, jobbára csak külsődleges benyomást hagyott a magyar kultúrára... egymás szokásait »bolondnak« vagy »pogánynak« minősítették.” A legtöbb átvétel az ételek körében mutatható ki. Például a rizzsel főzött, erősen fűszerezett ételek, a rostonsült birkahús (kebab) vagy a vízszintes, illetve függőleges nyárson sült húsfélék körében. Napjainkig népszerű a paradicsommártásban főtt töltött paprika. Török főzési lelemény a töltött káposzta, holott azt már régen magyaros ételként tartjuk számon. A rizzsel kevert darált húst (amely a mai töltött káposzta lényege) a törökök dolmaként vagy szármaként ismerik. (A rizs egyébként a XVII. századi szakácskönyvekben még csak szórványosan bukkan fel, s az majd a reformáció és az ellenreformáció idején kap fontosabb szerepet az étkezésben.) Noha a töltött káposzta már első szakácskönyveinkben is szerepel, azokban még csak káposztával együtt főzött tehénhúsról olvashatunk. A hódoltság idején alakult ki a szakácskönyvek kettős tagolása böjti és húsevő napokra szóló eledelekkel.

A kávéivás – mint török szokás – már az 1500-as években megjelent Magyarországon. Írott emlékünk azonban nincs arról, hogy Buda visszafoglalása előtt magyarok saját akaratukból, a saját környezetükben kávéztak volna. Sőt, elődeink azért nem ittak kávét, mert ezzel is a hódítóktól akarták megkülönböztetni magukat. Követként vagy vendégként – tehát hivatalos minőségben – elfogadták a török italt, de a török vendégeket „csakazértis” borral kínálták vissza.
De Buda visszavétele, 1686 után gyorsan terjedt a kávéivás szokása. Egyrészt már nem volt okunk tartózkodni a régi török kedvteléstől, másrészt a kávézás ekkor már új, nyugati divatként kezdett tért hódítani. A kortársak úgy írják le a kávézást, mint a császárvárosból érkező új módit. Persze az a társadalom legfelsőbb köreiből terjedt lefelé, a nemesség és a polgárság szintjéig. A nemesektől, mégha szegények voltak is, elvárták, hogy követői legyenek az új divatnak.

Címkék: asztal barokk dekoráció dísz főz gasztro idő konyha kor korszak lovaseva olasz pompa stílus szokás szép étel íz

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu