Szeretettel köszöntelek a Hagyomány közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hagyomány vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hagyomány közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hagyomány vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hagyomány közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hagyomány vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hagyomány közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hagyomány vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
GNOMÓNIÁS GOMBABETEGSÉG
A levélfoltosság gomba (Gnomonia leptostyla) olyan rendszeres és súlyos kórokozó, ami ellen az ökológiai termelésben alkalmazható bordói lével, később kénnel is kell permetezni, rügyfakadástól a hajtásnövekedés befejeztéig. Az ökológiai szemlélet szerint a betegségnek ellenálló fajták telepítésével kell a vegyszerezési szükségletet csökkenteni. Szerencsére a hazai diófajták közül az Alsószentiváni 117-es fajta a betegséggel szemben kiemelkedően ellenáll, és a másik két fajta, a Milotai 10-es és a Tiszacsécsi 83-as is mérsékelten ellenáll.
XANTHOMONASZOS BAKTERIÓZIS
A baktériumos levél- és termésfoltosság (Xanthomonas juglandis) a diótermést komolyan veszélyezteti, hűvös, csapadékos tavaszú években. Szükség esetén az ökológiai gazdálkodásban felhasználható réztartalmú készítményekkel kell permetezni, rügyfakadástól júniusig terjedő időben 10-14 naponként, súlyos fertőzésnél 7-10 naponként. Ez a hagyományos eljárás is, bár hagyományosan a baktérium réz-rezisztenciája miatt egyre inkább szerves gombaölőszerekre is rákapnak.
Javasolják, hogy a télen is a fán maradt diókopáncsot le kell verni a fáról.
|
|
Ha már ismerjük, dióskertünkben milyen betegségek és károsítók fordulhatnak elő, elgondolkozhatunk, hogy a hagyományos növényvédelmi eljárásokat meghaladva milyen módon képzeljük el a biológiai védekezést ellenük.
Ökológiai szemléletű növényvédelemnek nevezhetjük, ha a kártevők
ellen nem vegyszereket, hanem más élőlényeket vetünk be. Ezt a harcot
bízhatjuk a természetre, a kártevők és az őket pusztító más élőlények
természetes egyensúlyának kialakulásában bízva, vagyis hogy nem
csinálunk semmit.
Ez a hagyományos, tiszaháti diótermő táj művelésének technológiája, tökéletesen biológiai művelés. A fűtermést lekaszálva tehenekkel hasznosították.
A természetben a vadon nőtt diófák alatt különböző növények nőnek, legtöbbször fűfélék. Kertekben, szőlők, szántók végében is fű van alatta. És milyen szép nagy diófák nőnek füves területen!
A dióültetvény területén létesített - magától létesülő - gyep között nagyon hasznosak a gyepkultúrába illeszkedő pillangósvirágú növények - vörös- és fehérhere, gomborka, szarvaskerep, kisebb növésű bükkönyfélék, stb.
Szóval, nem könnyű az ökológiai diótermesztők élete. Van olyan veszély, ami ellen nem is tudnak mit tenni. Ilyen például a dió vírusbetegsége.
A gyűrűs levélfoltosság vírusát vagy a faiskolából hozza magával a csemete, vagy levéltetvek viszik át a diófára. Szerintem ez utóbbi eset elhanyagolható, mert a dió levéltetvei jellemzően csak a dión élnek, más fafajról nem tudják a vírust áthozni, a vírusfertőzött diófa viszont nem gyakori, mert vagy gyorsan kipusztul, vagy a gazdája vágja ki gyorsan.
A dió hagyományosan is a biotermék képzetét kelti, mert a dió betegségei és kártevői lényegesen eltérnek egyéb gyümölcsökéitől, továbbá a dió jellemzően házikerti termék, ahol a vegyszeres növényvédelem nem oldható meg a diófák nagysága és a technika hiánya miatt.
Üzemi méretekben a növényvédelemnek mégis komoly jelentősége van, mert a kártevők könnyebben átterjednek egyik fáról a másikra. Ezért a növényvédelemmel kiemelten kell foglalkozni, mert a magyarországi diótermelő üzemek (jellemzően a volt állami gazdaságokból kiprivatizált kisebb-nagyobb termő diósok) nem az ökológiai szemlélet alapján működnek, hanem termelési gyakorlatukban az állami gazdasági szemlélet él tovább.
Ami jellemzően alkalmassá teszi a diót az ökológiai, környezetkímélő gazdálkodás számára, az a körülmény, hogy a diófa igen magas, terebélyes, hatalmas lombkoronájú fa.
1. Almafajták
- Borízű alma
- Kecskeméti vajalma
- Leánycsöcsű alma
- Metélőalma
- Páris alma
- Pázmán alma
- Pónyik alma
- Sikulai alma
- Szentiván(y)i alma
- Szercsika alma
- Batul alma (ősi magyar fajta, belső Mo-ból egy időre eltünt, de Erdélyből visszahoztak)
2. Körtefajták
- Árpával érő körte
- Kármán (Kálmán) körte
- Makária körte
- Zelenka körte
- Cukor körte (pici, lédús, édes rikítóan sárga, nyár második felében érő, ízletes hazai körte)
3. Szilvafajták
- Besztercei szilva
- Boldogasszony szilvája
- Duránci szilva
- Nyári aszaló
- Penyigei szilva
- Sárga szilva
- Vörös szilva
4. Cseresznyefajták
- Glocker óriás
- Májusi korai
- Ölyvedi fekete
- Porcogós cseresznye
5. Meggyfajták
- Arató meggy
- Cigánymeggy
- Halyagmeggy
- Spanyre meggy
- Pandy meggy
6. Szőlőfajták
- Bakabor
- Góher
- Kék és fehér kecskecsöcsű
7. Őszi-és sárgabarackfajták
- Duránci
- Gumibarack
- Parasztbarack
- Vérbarack
- Woyssel magyar kajszija
- Tengeri barack
8. Héjas gyümölcsök
- Milotai dió (csúcsminőségő dió, de talajra és csapadékra nagyon kényes)
-
Alsószentiványi dió (sokkal ellenállóbb fajta, 1976-ban nemesítettek.
13 éve | Lovas Éva | 0 hozzászólás
Az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett Év Fája 2010 címet az a platán
fa
nyerte el, melyet a Letenyéért Közéleti Egyesület jelölt a versenybe
Zala
megyéből.
Az Európai Év Fája versenyhez csatlakozva az Ökotárs Alapítvány
Magyarországon először rendezte meg a vetélkedőt. A döntőbe 13 fát
választott az Ökotárs Alapítvány zsűrije, amelyekből a közönség
szavazással választotta ki a neki legjobban tetszőt.
A kezdeményezés
számottevő érdeklődést keltett: a július 31-i határidőig
összesen 125 fát
jelöltek az ország minden részéből magánszemélyek,
civil szervezetek és
önkormányzatok.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu