Ha valaki úgy dönt, hogy maga mellé vesz egy kutyát, a legokosabb, ha először felméri, mit tud nyújtani a leendő társállatnak. Mennyi időt és pénzt tud rászánni, milyen körülményeket, tartási feltételeket tud neki biztosítani, és persze azt is tudni kell, mik az állat igényei. Az angol Kennel Klub nemrégiben végzett felméréséből kiderül, a szigetország kutyatartóinak jelentős része egészen más szempontok mentén választja ki a kedvencét.

Manapság a TV-műsorokban látott állatok, a helyi és nemzetközi hírességek kedvencei, az állatos reklámok szereplői formálják a trendeket, a címlapokon és lesifotókon szereplő fajták számítanak a legnépszerűbbnek. A brit szervezet felmérése szerint a gazdik 45%-a egyáltalán nem néz utána, pontosan milyen a kiszemelt fajta jelleme, mik a szokásai, igényei, mire kell odafigyelni a tartásánál. A megkérdezettek 60%-a a kutya megjelenését tartja legfontosabb tényezőnek a választás során, és minden ötödik állattartó elismerte, hogy filmekben, magazinokban, televízióban és reklámokban látott fajtákat inkább előnyben részesítene a kevésbé felkapottakkal szemben.

Vidravadász kopó, 1859-es ábra - Forrás: Wikipédia

Sokan arra figyelmeztetnek, hogy ennek az egyre erőteljesebbé váló "divathullámnak" köszönhetően sok régi, rivaldafénybe nem kerülő, de komoly hagyományokkal bíró fajta áldozatul eshet. Jó példa erre a jelenségre a vidravadász kopó, ami tradicionális angol fajta, VIII. Henrikig vezethető vissza a származása, és 2009-ben összesen 60 új egyedet regisztráltak. A Sussex spánielből, ami szintén régi angol fajta, 57-et. Összehasonlításképpen: az angol springer spánielből ugyanebben az évben több mint 12 ezer új egyed került nyilvántartásba.

Természetesen nemcsak a briteknél van ez így, hazánkban is egyre több magyar fajta tenyésztői számolhatnak be csökkenő népszerűségről. A pumi, a mudi elterjedtebb a skandináv államokban, különösen Finnországban, mint itthon. Az ikonikus fajtaként számon tartott magyar vizsla is nagyobb "karriert" tudhat magáénak Amerikában, mint nálunk.

Pumik - Forrás: Wikipédia

Márpedig ezeket a tendenciákat nem lehet egy legyintéssel elintézni. A brit Kennel Klub sebezhetőnek, veszélyben lévőnek tartja azokat a fajtákat, melyekből évente kevesebb mint 300 példányt regisztrálnak, ilyenből sajnos egyre több van. A csökkenő egyedszám azt is eredményezi, hogy a tenyésztés során megnő a beltenyésztettség kockázata, illetve csökken a genetikai változatosság.

Ennek hatására a továbbiakban egyre több öröklött rendellenességgel, betegséggel kell számolni. Amit tehát ma még sokan néhány tenyésztő nyavalygásának tartanak, az idővel egész fajták sírjának bizonyulhat.

Farm.hu